Fül-orr-gégész a fül anatómiai modelljén mutatja meg a középfül felépítését egy páciensnek.

Krónikus középfülgyulladás – Amikor a fülbetegség nem gyógyul meg teljesen

Sokan úgy gondolják, hogy a középfülgyulladás mindig erős fájdalommal és lázzal jár.

Ez azonban nem minden esetben igaz.

A krónikus középfülgyulladás akár hosszú ideig fennállhat jelentősebb fájdalom nélkül is. Előfordulhat, hogy a beteg csak időnkénti fülfolyást, füldugulást vagy fokozatos hallásromlást tapasztal.

Van, aki évek óta tudja, hogy lyukas a dobhártyája, mások pedig csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a váladékozás gyakoribbá válik.

Pedig a tartós középfülbetegségek között olyan elváltozások is előfordulnak, amelyek idővel károsíthatják a hallócsontocskákat vagy a környező csontos képleteket.

Mit jelent a krónikus középfülgyulladás?

Krónikus középfülgyulladásról akkor beszélünk, ha a középfülben tartós gyulladásos vagy szerkezeti elváltozások alakulnak ki.

Ennek egyik gyakori formája, amikor a dobhártyán tartós perforáció marad fenn, és ezen keresztül a középfül időről időre befertőződik.

A betegségnek azonban több formája létezik.

Előfordulhat tartós dobhártya-perforáció, visszatérő váladékozás, a dobhártya jelentős behúzódása, illetve egy speciális elváltozás, az úgynevezett cholesteatoma is.

Ezeknek a betegségeknek nem azonos a kezelésük.

Miért maradhat lyukas a dobhártya?

Akut középfülgyulladás során a középfülben felgyülemlett váladék következtében a dobhártya kilyukadhat.

A perforációk jelentős része spontán begyógyul. A dobhártya szövetei fokozatosan újraképződnek, és az eredetileg kialakult nyílás bezáródik.

Bizonyos esetekben azonban ez a gyógyulási folyamat elmarad, és a perforáció tartósan fennmarad.

Ennek több oka is lehet.

1. Tartós vagy visszatérő középfülgyulladás

Ha a középfülben a gyulladás hosszabb ideig fennáll, a nyálkahártya állapota kedvezőtlenül befolyásolhatja a dobhártya gyógyulását.

A visszatérő fertőzések és a rendszeres váladékozás miatt a perforáció szélei nem tudnak megfelelően regenerálódni.

2. A fülkürt működési zavara

A fülkürt biztosítja a középfül szellőzését és a nyomás kiegyenlítését.

Ha működése tartósan károsodott, a középfülben kedvezőtlen nyomásviszonyok alakulhatnak ki.

Ez nemcsak a középfülgyulladások kialakulásában játszhat szerepet, hanem a dobhártya gyógyulását is nehezítheti.

3. A perforáció nagysága

A dobhártyán kialakult kisebb nyílások általában nagyobb eséllyel gyógyulnak meg spontán.

Nagyobb perforáció esetén a szöveteknek nagyobb területet kell áthidalniuk, ezért a spontán záródás esélye kisebb lehet.

A perforáció elhelyezkedése és a megmaradt dobhártyaszövet állapota szintén befolyásolja a gyógyulást.

4. A perforáció szélének tartós átalakulása

Hosszabb ideje fennálló perforációnál a nyílás széle fokozatosan hámosodhat.

Ilyenkor a dobhártya külső felszínét borító hám a perforáció szélén át a belső felszín irányába is továbbterjedhet.

Ez akadályozhatja a normális sebgyógyulási folyamatot, így a nyílás tartósan fennmaradhat.

5. Korábbi sérülés vagy műtét

Dobhártya-perforáció nemcsak középfülgyulladás következtében alakulhat ki.

Okozhatja például a fül mechanikus sérülése, hirtelen nyomásváltozás, erős hanghatás vagy korábbi műtéti beavatkozás is.

Ezekben az esetekben a gyógyulás attól is függ, hogy mekkora szövetkárosodás történt, illetve kialakult-e másodlagos fertőzés.

6. A dobhártya hegesedése és egyéb gyógyulást befolyásoló tényezők

Ismételt gyulladások következtében a dobhártya szerkezete megváltozhat, hegesedés vagy meszesedés alakulhat ki.

A szövetek regenerációját egyes általános betegségek, valamint a dohányzás is kedvezőtlenül befolyásolhatják.

Fontos azonban, hogy ezek a tényezők nem minden betegnél azonos mértékben játszanak szerepet.

Ha a dobhártya perforációja tartósan fennmarad, azon keresztül a középfül kevésbé védett a külvilág felől érkező fertőzésekkel szemben.

Ezért fordulhat elő, hogy fürdés vagy úszás után a korábban panaszmentes fül ismét váladékozni kezd.

Miért romolhat a hallás?

A középfülben három apró hallócsontocska található: a kalapács, az üllő és a kengyel.

Feladatuk, hogy a dobhártya rezgéseit továbbítsák a belső fül felé.

Ha a dobhártya sérült, a rezgések továbbítása kevésbé hatékony lehet.

A krónikus gyulladás emellett károsíthatja a hallócsontocskákat is.

Különösen az üllő egyes részei érzékenyek a hosszú ideig fennálló gyulladásos folyamatokra.

A halláscsökkenés mértéke ezért nem mindig arányos a dobhártyán látható perforáció nagyságával.

Előfordulhat, hogy egy viszonylag kicsi perforáció mellett is jelentősebb hallásromlás áll fenn.

Mi az a cholesteatoma?

A cholesteatoma a középfül egyik fontos, speciális betegsége.

Elnevezése ellenére nem valódi daganat.

Lényegében olyan kóros hámfelhalmozódásról van szó, amely a középfülben vagy a fül mögötti csecsnyúlvány üregrendszerében alakul ki.

A probléma nem egyszerűen az, hogy hámsejtek halmozódnak fel.

A cholesteatoma növekedése és a körülötte kialakuló krónikus gyulladás a szomszédos csontos képletek károsodását is előidézheti.

Érintheti például:

  • a hallócsontocskákat,
  • a középfül csontos falait,
  • az egyensúlyszervet határoló csontot,
  • előrehaladott esetben az arcideg környezetét.

Ezért a cholesteatomát akkor is komolyan kell venni, ha a betegnek nincs jelentős fájdalma.

Milyen tünetek utalhatnak cholesteatomára?

Gyanújelek lehetnek:

  • visszatérő, különösen kellemetlen szagú fülfolyás,
  • egyoldali, fokozatos hallásromlás,
  • tartós füldugulás,
  • gyakran kiújuló középfülgyulladás,
  • a dobhártyán látható kóros behúzódás.

Fontos azonban tudni, hogy a cholesteatoma néha alig okoz panaszt.

Nem ritka, hogy a betegségre egy rutin fülvizsgálat vagy halláscsökkenés miatti kivizsgálás során derül fény.

Hogyan történik a kivizsgálás?

A vizsgálat egyik legfontosabb része a dobhártya és a középfül alapos, lehetőség szerint mikroszkópos megtekintése.

Ennek során megállapítható:

  • van-e dobhártya-perforáció,
  • jelen van-e gyulladásos váladék,
  • látható-e a dobhártyán behúzódás,
  • van-e cholesteatomára utaló eltérés.

A halláscsökkenés mértékének meghatározására audiológiai vizsgálat végezhető.

Ha a betegség kiterjedése vagy a cholesteatoma lehetősége indokolja, halántékcsont-CT, illetve speciális MR-vizsgálat is szükséges lehet.

Ezek a vizsgálatok segítenek a műtéti kezelés megtervezésében is.

Kezelhető-e gyógyszerrel a krónikus középfülgyulladás?

Ez a betegség típusától függ.

Aktív, váladékozó gyulladás esetén a hallójárat és a középfül szakszerű tisztítása, valamint megfelelően megválasztott fülcsepp alkalmazása segíthet a fertőzés megszüntetésében.

Fontos azonban, hogy lyukas dobhártya mellett nem minden fülcsepp használható biztonságosan.

A tartós dobhártya-perforáció gyógyszeres kezeléstől általában nem záródik.

Ha a perforáció fennmarad, és visszatérő fertőzést vagy halláscsökkenést okoz, műtéti zárása jöhet szóba.

Ezt tympanoplasticának nevezzük.

A műtét célja a dobhártya helyreállítása, a középfül védelme, és lehetőség szerint a hallás javítása.

Ha a hallócsontocskák is károsodtak, azok rekonstrukciójára is szükség lehet.

Miért igényelhet műtétet a cholesteatoma?

A cholesteatoma általában nem szüntethető meg tartósan gyógyszeres kezeléssel.

A fülcseppek átmenetileg csökkenthetik a váladékozást, de magát a kóros hámfelhalmozódást nem távolítják el.

A kezelés ezért rendszerint műtéti.

A műtét elsődleges célja a betegséget fenntartó szövetek teljes eltávolítása és egy biztonságos, lehetőség szerint száraz fül kialakítása.

A hallás javítása szintén fontos cél, de a betegség teljes eltávolítása elsőbbséget élvez.

Bizonyos esetekben a műtét után hosszabb távú ellenőrzés is szükséges, mivel a cholesteatoma kiújulhat vagy maradványa visszamaradhat.

Mikor szükséges sürgős vizsgálat?

Krónikus középfülbetegségben különösen figyelmeztető jel:

  • a hirtelen jelentkező erős szédülés,
  • az arc egyik felének gyengesége,
  • az újonnan kialakuló jelentős hallásromlás,
  • a fül mögötti duzzanat,
  • a súlyos fejfájás vagy láz.

Ezek szövődményre utalhatnak, ezért sürgős orvosi ellátást igényelnek.

Összefoglalás

A krónikus középfülgyulladás nem feltétlenül jár folyamatos fájdalommal.

Előfordulhat, hogy a beteg évekig csak visszatérő fülfolyást vagy fokozatos hallásromlást tapasztal.

A tartós dobhártya-perforáció, a középfül gyulladásos betegségei és a cholesteatoma azonban eltérő kezelést igényelnek.

Ezért fontos, hogy a visszatérően váladékozó vagy egyoldalúan rosszul halló fület ne csak időszakosan kezeljük, hanem tisztázzuk a panasz pontos okát.

Dr. Tóth Ferenc – fül-orr-gégész és audiológus szakorvos

Fül-orr-gégészeti és audiológiai magánrendelés, Békéscsaba.

Időpont-egyeztetés: +36 30 330 0067

Cím: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 63–65.