Szinte mindenkivel előfordult már, hogy egy megfázás után néhány napig rekedt volt.
A hang ilyenkor mélyebbé, érdesebbé válhat, időnként akár teljesen el is mehet.
A legtöbb ilyen eset hátterében átmeneti gyulladás áll, amely néhány napon belül fokozatosan megszűnik.
Más a helyzet azonban, ha a rekedtség hetekig fennmarad, rendszeresen visszatér, vagy egyértelmű betegség nélkül alakul ki.
A tartós rekedtség ugyanis nem önálló betegség, hanem olyan tünet, amelynek többféle oka lehet.
Hogyan keletkezik a hangunk?
A hangképzés a gégében elhelyezkedő hangszalagok működésén alapul.
Beszéd közben a tüdőből kiáramló levegő a hangszalagokat rezgésbe hozza.
A hangszalagok rendkívül gyors és pontosan összehangolt mozgása hozza létre az alapvető hangot, amelyet a garat, a szájüreg és az orrüreg rezonanciája tovább alakít.
A hang minősége többek között attól függ, hogy:
- a hangszalagok megfelelően záródnak-e,
- szabályosan rezegnek-e,
- milyen a nyálkahártyájuk állapota,
- megfelelően működnek-e a gégét mozgató izmok és idegek.
Már viszonylag kis elváltozás is megváltoztathatja a hangszalagok rezgését.
Ezért fordulhat elő, hogy a betegnek egyéb panasza nincs, mégis tartósan rekedt.
Miért leszünk rekedtek megfázás során?
Felső légúti fertőzések esetén a gyulladás a gégére is ráterjedhet.
A hangszalagok nyálkahártyája megduzzadhat, emiatt a rezgésük megváltozik.
A hang ilyenkor érdesebb, fátyolosabb vagy gyengébb lehet.
Ezt akut gégegyulladásnak, orvosi nevén akut laryngitisnek nevezzük.
A betegség többnyire vírusos eredetű, ezért rutinszerűen nincs szükség antibiotikumra.
Fontos a hang kímélése, a megfelelő folyadékbevitel és az irritáló tényezők kerülése.
A tartós suttogás sem feltétlenül jó megoldás, mivel egyes esetekben fokozhatja a gége izmainak megterhelését.
Mi történik, ha túlterheljük a hangunkat?
A hangszalagok a mindennapi beszéd során folyamatos mechanikai terhelésnek vannak kitéve.
Tartós hangos beszéd, kiabálás, éneklés vagy helytelen hanghasználat következtében a hangszalagok felszínén jóindulatú elváltozások alakulhatnak ki.
Ilyenek például a hangszalagcsomók és hangszalagpolypok.
Hangszalagcsomó: Gyakran kétoldali elváltozás, amely tartós mechanikai terhelés következtében alakul ki.
Hangszalagpolyp: Többnyire az egyik hangszalagon jelenik meg, és akár hirtelen hangterhelést követően is kialakulhat.
Hangszalagcysta: A hangszalag belsejében elhelyezkedő elváltozás, amely akadályozhatja a szabályos rezgést.
Ezek a betegségek nem feltétlenül járnak fájdalommal.
Leggyakoribb tünetük a tartós rekedtség, a hang gyors kifáradása vagy a hangterjedelem beszűkülése.
Kezelésük a betegség jellegétől függően hangterápiából, életmódbeli változtatásokból vagy bizonyos esetekben műtéti beavatkozásból állhat.
Miért változhat meg a dohányosok hangja?
A dohányfüst tartós irritációt okozhat a gége nyálkahártyáján.
Ennek következtében krónikus gyulladás, nyálkahártya-megvastagodás és bizonyos esetekben jelentős hangszalagduzzanat alakulhat ki.
Az egyik jellegzetes elváltozás az úgynevezett Reinke-oedema.
Ilyenkor a hangszalagok felszínes rétegében folyadék halmozódik fel, ami megváltoztatja a hangszalagok tömegét és rezgését.
A hang mélyebbé, érdesebbé válhat.
Ez különösen feltűnő lehet nőknél, akiknek a hangja az elváltozás következtében szokatlanul mély lehet.
Fontos azonban, hogy dohányzó betegben a tartós rekedtséget nem szabad automatikusan egyszerű krónikus gyulladásnak tekinteni.
A gégedaganat lehetőségét is ki kell zárni.
Mit jelent a hangszalagbénulás?
A hangszalagok mozgását idegek szabályozzák.
Ha ezek működése károsodik, az egyik vagy ritkábban mindkét hangszalag mozgása csökkenhet vagy megszűnhet.
Egyoldali hangszalagbénulás esetén gyakran levegős, gyenge hang alakul ki.
A beteg azt tapasztalhatja, hogy:
- beszéd közben gyorsan elfárad,
- nem tud elég hangosan beszélni,
- köhögése gyengébb,
- folyadékivás közben időnként félrenyel.
Hangszalagbénulás kialakulhat például pajzsmirigyműtét, nyaki vagy mellkasi műtét után, de idegrendszeri betegségek és daganatok következtében is.
Ezért a hangszalagbénulás felismerése után bizonyos esetekben további kivizsgálásra van szükség.
Lehet-e a rekedtség daganatos betegség első tünete?
Igen.
A hangszalagból kiinduló daganatok egyik legkorábbi tünete lehet a fokozatosan kialakuló, tartós rekedtség.
Ennek oka, hogy a hangszalag felszínén kialakuló viszonylag kis elváltozás is megzavarhatja a szabályos rezgést.
A gégedaganat természetesen nem a rekedtség leggyakoribb oka.
Ugyanakkor különösen fontos gondolni rá:
- tartósan fennálló rekedtség esetén,
- dohányzó betegnél,
- fokozatosan romló hangminőségnél,
- nyelési panasz vagy nyaki duzzanat társulásakor,
- egyoldali fülfájdalom jelentkezésekor.
A korai felismerés azért lényeges, mert a korai stádiumú gégedaganatoknál sok esetben a gége és a hangképzés megőrzésére törekvő kezelési lehetőségek is rendelkezésre állnak.
Hogyan lehet megvizsgálni a hangszalagokat?
A hangszalagok a szájüreg egyszerű megtekintésével nem láthatók.
Vizsgálatukhoz gégetükör vagy endoszkóp szükséges.
Az endoszkópos gégevizsgálat során megítélhető:
- a hangszalagok felszíne,
- mozgásuk,
- záródásuk,
- az esetleges gyulladásos vagy daganatos elváltozások,
- a gége többi részének állapota.
Szükség esetén speciális hangvizsgálat, például videostroboscopia is végezhető, amely a hangszalagok rezgésének részletesebb elemzését teszi lehetővé.
Mikor érdemes fül-orr-gégészhez fordulni?
Ha a rekedtség négy héten belül nem múlik el vagy nem javul, gégevizsgálat szükséges.
Bizonyos esetekben azonban ennél korábban is indokolt a kivizsgálás.
Ilyen például:
- dohányzó beteg újonnan kialakult tartós rekedtsége,
- nyaki csomó társulása,
- nyelési nehézség,
- műtét vagy intubáció után kialakult hangváltozás,
- fokozódó légzési nehézség.
Légzési nehézség vagy sípoló, nehezített belégzés esetén sürgős ellátás szükséges.
Összefoglalás
A rekedtség legtöbbször átmeneti gyulladás vagy a hangszalagok túlterhelésének következménye.
Tartós fennállása esetén azonban jóindulatú hangszalag-elváltozás, idegműködési zavar vagy ritkábban daganatos betegség is állhat a háttérben.
A kezelés megválasztása előtt a legfontosabb a hangszalagok állapotának pontos megismerése.
Dr. Tóth Ferenc – fül-orr-gégész és audiológus szakorvos
Fül-orr-gégészeti és audiológiai magánrendelés, Békéscsaba.
Időpont-egyeztetés: +36 30 330 0067
Cím: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 63–65.

