Sokan úgy gondolják, hogy a középfülgyulladás mindig erős fájdalommal és lázzal jár.
Ez azonban nem minden esetben igaz.
A krónikus középfülgyulladás akár hosszú ideig fennállhat jelentősebb fájdalom nélkül is. Előfordulhat, hogy a beteg csak időnkénti fülfolyást, füldugulást vagy fokozatos hallásromlást tapasztal.
Van, aki évek óta tudja, hogy lyukas a dobhártyája, mások pedig csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a váladékozás gyakoribbá válik.
Pedig a tartós középfülbetegségek között olyan elváltozások is előfordulnak, amelyek idővel károsíthatják a hallócsontocskákat vagy a környező csontos képleteket.
Mit jelent a krónikus középfülgyulladás?
Krónikus középfülgyulladásról akkor beszélünk, ha a középfülben tartós gyulladásos vagy szerkezeti elváltozások alakulnak ki.
Ennek egyik gyakori formája, amikor a dobhártyán tartós perforáció marad fenn, és ezen keresztül a középfül időről időre befertőződik.
A betegségnek azonban több formája létezik.
Előfordulhat tartós dobhártya-perforáció, visszatérő váladékozás, a dobhártya jelentős behúzódása, illetve egy speciális elváltozás, az úgynevezett cholesteatoma is.
Ezeknek a betegségeknek nem azonos a kezelésük.
Miért maradhat lyukas a dobhártya?
Akut középfülgyulladás során a középfülben felgyülemlett váladék következtében a dobhártya kilyukadhat.
A perforációk jelentős része spontán begyógyul. A dobhártya szövetei fokozatosan újraképződnek, és az eredetileg kialakult nyílás bezáródik.
Bizonyos esetekben azonban ez a gyógyulási folyamat elmarad, és a perforáció tartósan fennmarad.
Ennek több oka is lehet.
1. Tartós vagy visszatérő középfülgyulladás
Ha a középfülben a gyulladás hosszabb ideig fennáll, a nyálkahártya állapota kedvezőtlenül befolyásolhatja a dobhártya gyógyulását.
A visszatérő fertőzések és a rendszeres váladékozás miatt a perforáció szélei nem tudnak megfelelően regenerálódni.
2. A fülkürt működési zavara
A fülkürt biztosítja a középfül szellőzését és a nyomás kiegyenlítését.
Ha működése tartósan károsodott, a középfülben kedvezőtlen nyomásviszonyok alakulhatnak ki.
Ez nemcsak a középfülgyulladások kialakulásában játszhat szerepet, hanem a dobhártya gyógyulását is nehezítheti.
3. A perforáció nagysága
A dobhártyán kialakult kisebb nyílások általában nagyobb eséllyel gyógyulnak meg spontán.
Nagyobb perforáció esetén a szöveteknek nagyobb területet kell áthidalniuk, ezért a spontán záródás esélye kisebb lehet.
A perforáció elhelyezkedése és a megmaradt dobhártyaszövet állapota szintén befolyásolja a gyógyulást.
4. A perforáció szélének tartós átalakulása
Hosszabb ideje fennálló perforációnál a nyílás széle fokozatosan hámosodhat.
Ilyenkor a dobhártya külső felszínét borító hám a perforáció szélén át a belső felszín irányába is továbbterjedhet.
Ez akadályozhatja a normális sebgyógyulási folyamatot, így a nyílás tartósan fennmaradhat.
5. Korábbi sérülés vagy műtét
Dobhártya-perforáció nemcsak középfülgyulladás következtében alakulhat ki.
Okozhatja például a fül mechanikus sérülése, hirtelen nyomásváltozás, erős hanghatás vagy korábbi műtéti beavatkozás is.
Ezekben az esetekben a gyógyulás attól is függ, hogy mekkora szövetkárosodás történt, illetve kialakult-e másodlagos fertőzés.
6. A dobhártya hegesedése és egyéb gyógyulást befolyásoló tényezők
Ismételt gyulladások következtében a dobhártya szerkezete megváltozhat, hegesedés vagy meszesedés alakulhat ki.
A szövetek regenerációját egyes általános betegségek, valamint a dohányzás is kedvezőtlenül befolyásolhatják.
Fontos azonban, hogy ezek a tényezők nem minden betegnél azonos mértékben játszanak szerepet.
Ha a dobhártya perforációja tartósan fennmarad, azon keresztül a középfül kevésbé védett a külvilág felől érkező fertőzésekkel szemben.
Ezért fordulhat elő, hogy fürdés vagy úszás után a korábban panaszmentes fül ismét váladékozni kezd.
Miért romolhat a hallás?
A középfülben három apró hallócsontocska található: a kalapács, az üllő és a kengyel.
Feladatuk, hogy a dobhártya rezgéseit továbbítsák a belső fül felé.
Ha a dobhártya sérült, a rezgések továbbítása kevésbé hatékony lehet.
A krónikus gyulladás emellett károsíthatja a hallócsontocskákat is.
Különösen az üllő egyes részei érzékenyek a hosszú ideig fennálló gyulladásos folyamatokra.
A halláscsökkenés mértéke ezért nem mindig arányos a dobhártyán látható perforáció nagyságával.
Előfordulhat, hogy egy viszonylag kicsi perforáció mellett is jelentősebb hallásromlás áll fenn.
Mi az a cholesteatoma?
A cholesteatoma a középfül egyik fontos, speciális betegsége.
Elnevezése ellenére nem valódi daganat.
Lényegében olyan kóros hámfelhalmozódásról van szó, amely a középfülben vagy a fül mögötti csecsnyúlvány üregrendszerében alakul ki.
A probléma nem egyszerűen az, hogy hámsejtek halmozódnak fel.
A cholesteatoma növekedése és a körülötte kialakuló krónikus gyulladás a szomszédos csontos képletek károsodását is előidézheti.
Érintheti például:
- a hallócsontocskákat,
- a középfül csontos falait,
- az egyensúlyszervet határoló csontot,
- előrehaladott esetben az arcideg környezetét.
Ezért a cholesteatomát akkor is komolyan kell venni, ha a betegnek nincs jelentős fájdalma.
Milyen tünetek utalhatnak cholesteatomára?
Gyanújelek lehetnek:
- visszatérő, különösen kellemetlen szagú fülfolyás,
- egyoldali, fokozatos hallásromlás,
- tartós füldugulás,
- gyakran kiújuló középfülgyulladás,
- a dobhártyán látható kóros behúzódás.
Fontos azonban tudni, hogy a cholesteatoma néha alig okoz panaszt.
Nem ritka, hogy a betegségre egy rutin fülvizsgálat vagy halláscsökkenés miatti kivizsgálás során derül fény.
Hogyan történik a kivizsgálás?
A vizsgálat egyik legfontosabb része a dobhártya és a középfül alapos, lehetőség szerint mikroszkópos megtekintése.
Ennek során megállapítható:
- van-e dobhártya-perforáció,
- jelen van-e gyulladásos váladék,
- látható-e a dobhártyán behúzódás,
- van-e cholesteatomára utaló eltérés.
A halláscsökkenés mértékének meghatározására audiológiai vizsgálat végezhető.
Ha a betegség kiterjedése vagy a cholesteatoma lehetősége indokolja, halántékcsont-CT, illetve speciális MR-vizsgálat is szükséges lehet.
Ezek a vizsgálatok segítenek a műtéti kezelés megtervezésében is.
Kezelhető-e gyógyszerrel a krónikus középfülgyulladás?
Ez a betegség típusától függ.
Aktív, váladékozó gyulladás esetén a hallójárat és a középfül szakszerű tisztítása, valamint megfelelően megválasztott fülcsepp alkalmazása segíthet a fertőzés megszüntetésében.
Fontos azonban, hogy lyukas dobhártya mellett nem minden fülcsepp használható biztonságosan.
A tartós dobhártya-perforáció gyógyszeres kezeléstől általában nem záródik.
Ha a perforáció fennmarad, és visszatérő fertőzést vagy halláscsökkenést okoz, műtéti zárása jöhet szóba.
Ezt tympanoplasticának nevezzük.
A műtét célja a dobhártya helyreállítása, a középfül védelme, és lehetőség szerint a hallás javítása.
Ha a hallócsontocskák is károsodtak, azok rekonstrukciójára is szükség lehet.
Miért igényelhet műtétet a cholesteatoma?
A cholesteatoma általában nem szüntethető meg tartósan gyógyszeres kezeléssel.
A fülcseppek átmenetileg csökkenthetik a váladékozást, de magát a kóros hámfelhalmozódást nem távolítják el.
A kezelés ezért rendszerint műtéti.
A műtét elsődleges célja a betegséget fenntartó szövetek teljes eltávolítása és egy biztonságos, lehetőség szerint száraz fül kialakítása.
A hallás javítása szintén fontos cél, de a betegség teljes eltávolítása elsőbbséget élvez.
Bizonyos esetekben a műtét után hosszabb távú ellenőrzés is szükséges, mivel a cholesteatoma kiújulhat vagy maradványa visszamaradhat.
Mikor szükséges sürgős vizsgálat?
Krónikus középfülbetegségben különösen figyelmeztető jel:
- a hirtelen jelentkező erős szédülés,
- az arc egyik felének gyengesége,
- az újonnan kialakuló jelentős hallásromlás,
- a fül mögötti duzzanat,
- a súlyos fejfájás vagy láz.
Ezek szövődményre utalhatnak, ezért sürgős orvosi ellátást igényelnek.
Összefoglalás
A krónikus középfülgyulladás nem feltétlenül jár folyamatos fájdalommal.
Előfordulhat, hogy a beteg évekig csak visszatérő fülfolyást vagy fokozatos hallásromlást tapasztal.
A tartós dobhártya-perforáció, a középfül gyulladásos betegségei és a cholesteatoma azonban eltérő kezelést igényelnek.
Ezért fontos, hogy a visszatérően váladékozó vagy egyoldalúan rosszul halló fület ne csak időszakosan kezeljük, hanem tisztázzuk a panasz pontos okát.
Dr. Tóth Ferenc – fül-orr-gégész és audiológus szakorvos
Fül-orr-gégészeti és audiológiai magánrendelés, Békéscsaba.
Időpont-egyeztetés: +36 30 330 0067
Cím: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 63–65.

