A halláscsökkenésnek több különböző típusa létezik. Nem minden esetben a belső fül vagy a hallóideg károsodása áll a háttérben. Előfordulhat, hogy a hang útját valamilyen eltérés akadályozza a külső hallójáratban vagy a középfülben.
Ezt nevezzük vezetéses halláscsökkenésnek.
Ilyenkor a belső fül működése akár teljesen ép is lehet, a hang azonban nem jut el megfelelő erősséggel hozzá.
Hogyan jut el a hang a belső fülbe?
A hanghullámok először a külső hallójáraton keresztül érik el a dobhártyát. A dobhártya rezgése továbbterjed a középfül három apró hallócsontjára:
- kalapács,
- üllő,
- kengyel.
A hallócsontláncolat feladata, hogy a rezgéseket továbbítsa a belső fül felé.
Ha ezen az útvonalon valamilyen akadály vagy működési zavar alakul ki, a hang energiájának egy része nem jut el megfelelően a belső fülhöz.
Ennek következménye lehet a vezetéses halláscsökkenés.
Milyen érzés a vezetéses halláscsökkenés?
Sokan úgy írják le, mintha:
„be lenne dugulva a fülem”
vagy
„mintha vattát tettek volna a fülembe”.
A hangok halkabbnak és tompábbnak tűnhetnek.
A vezetéses halláscsökkenés fontos sajátossága, hogy a beszéd sok esetben nem torzul olyan mértékben, mint idegi halláscsökkenés esetén. Ha a hang megfelelő erősséggel eljut a belső fülhöz, a beszédértés akár jó is lehet.
Mi okozhat vezetéses halláscsökkenést?
Fülzsírdugó
Az egyik leggyakoribb és egyben legegyszerűbben kezelhető ok.
A hallójáratot teljesen elzáró fülzsír jelentős hallásromlást okozhat. Gyakran fürdés vagy úszás után válik feltűnővé, amikor a fülzsír vizet vesz fel és megduzzad.
A fülzsír azonban normális körülmények között fontos védő szerepet tölt be, ezért nem szükséges rutinszerűen eltávolítani.
Idegentest a hallójáratban
Különösen gyermekeknél fordulhat elő, hogy apró tárgy kerül a hallójáratba.
Felnőtteknél például hallókészülékből származó apró alkatrész is okozhat elzáródást.
Külső hallójárat-gyulladás
A hallójárat jelentős duzzanata beszűkítheti vagy akár teljesen el is zárhatja a hallójáratot.
Ilyenkor a hallásromláshoz rendszerint fülfájdalom, érzékenység és esetenként váladékozás is társul.
Savós középfülgyulladás
Ha folyadék halmozódik fel a dobhártya mögött, a dobhártya és a hallócsontok rezgése akadályozottá válik.
Gyermekkorban különösen gyakori, de felnőttekben is kialakulhat.
A beteg ilyenkor gyakran teltségérzést, füldugulást és csökkent hallást tapasztal.
Heveny középfülgyulladás
A középfülben kialakuló gyulladás és folyadékgyülem átmeneti vezetéses halláscsökkenést okozhat.
Dobhártya-perforáció
A dobhártyán kialakuló nyílás csökkentheti a hangátvitel hatékonyságát.
A perforáció kialakulhat:
- középfülgyulladás következtében,
- sérülés miatt,
- hirtelen nyomásváltozás hatására,
- korábbi műtét után.
A hallásromlás mértéke a perforáció nagyságától és elhelyezkedésétől, illetve a középfül állapotától is függ.
Hallócsontláncolati eltérések
A hallócsontok sérülése, megszakadása vagy rögzülése szintén vezetéses hallásromlást okozhat.
Ilyen eltérés kialakulhat például:
- krónikus középfülbetegség,
- cholesteatoma,
- sérülés,
- korábbi műtét következtében.
Otosclerosis
Otosclerosis esetén leggyakrabban a kengyel mozgása válik fokozatosan korlátozottá.
A betegség jellemzően lassan romló vezetéses vagy kevert típusú halláscsökkenést okozhat.
Hogyan történik a kivizsgálás?
A vezetéses halláscsökkenés kivizsgálásának első lépése a fül-orr-gégészeti vizsgálat.
Fülvizsgálat
Otoszkóppal vagy mikroszkóppal megvizsgálható:
- a hallójárat,
- a dobhártya,
- a középfül bizonyos eltérései.
Sok esetben már a fizikális vizsgálat során felismerhető a hallásromlás oka.
Hangvillavizsgálatok
A Weber- és Rinne-próba egyszerű vizsgálatok, amelyek segítséget nyújthatnak annak megítélésében, hogy vezetéses vagy idegi jellegű halláscsökkenés áll-e fenn.
Tisztahang-audiometria
Az audiometriával meghatározható a hallásküszöb, valamint összehasonlítható a légvezetéses és csontvezetéses hallás.
Vezetéses halláscsökkenés esetén jellemzően különbség alakul ki a két érték között.
Tympanometria
A tympanometriával a középfül működéséről, a dobhártya mozgásáról és a középfül nyomásviszonyairól kaphatunk fontos információt.
Kezelhető-e a vezetéses halláscsökkenés?
Sok esetben igen.
A kezelés mindig a kiváltó októl függ.
Fülzsírdugó esetén az elzáródás megszüntetése után a hallás akár azonnal normalizálódhat.
Középfülgyulladás vagy savós középfülfolyadék esetén az alapbetegség kezelése szükséges.
Tartós dobhártya-perforáció, hallócsontláncolati probléma vagy bizonyos krónikus középfülbetegségek esetén műtéti megoldás is szóba jöhet.
Otosclerosis esetén egyes betegeknél műtéti kezelés, más esetekben hallókészülék jelenthet megfelelő megoldást.
Ha a hallás műtéti úton nem vagy csak részben javítható, hallókészülék vagy speciális hallásrehabilitációs eszköz alkalmazása is indokolt lehet.
Miért fontos a pontos diagnózis?
A beteg számára a különböző típusú halláscsökkenések hasonló érzést okozhatnak, kezelésük azonban jelentősen eltérhet.
Más kezelés szükséges például:
- fülzsírdugó,
- középfülben lévő folyadék,
- otosclerosis,
- belsőfül-eredetű halláscsökkenés esetén.
Ezért a tartós vagy visszatérő hallásromlás hátterét érdemes szakorvosi vizsgálattal tisztázni.
Mikor forduljon fül-orr-gégészhez?
Vizsgálat javasolt, ha:
- egyik vagy mindkét fülén rosszabbul hall,
- tartós füldugulást érez,
- a halláscsökkenéshez fájdalom társul,
- váladékozik a füle,
- visszatérő középfülgyulladásai vannak,
- sérülés után romlott a hallása,
- vagy a halláscsökkenés hirtelen jelentkezett.
Hirtelen kialakult halláscsökkenés esetén mielőbbi fül-orr-gégészeti vizsgálat indokolt, mert a beteg számára nem mindig állapítható meg, hogy vezetéses vagy belsőfül-eredetű problémáról van-e szó.
Összefoglalás
Vezetéses halláscsökkenés esetén a hang nem jut el megfelelően a belső fülhöz.
Ennek oka lehet egyszerű fülzsírdugó, de állhat mögötte középfülbetegség, dobhártya-perforáció, hallócsontláncolati eltérés vagy otosclerosis is.
A vezetéses halláscsökkenés számos formája jól kezelhető, ezért tartós füldugulás vagy hallásromlás esetén érdemes tisztázni annak pontos okát.