A fülből ürülő váladékot orvosi szóval otorrhoeának nevezzük.
A fülfolyás önmagában nem diagnózis, hanem tünet. Hátterében állhat egyszerű külső hallójárat-gyulladás, középfülgyulladás, dobhártya-perforáció, de tartós vagy visszatérő esetben krónikus középfülbetegség vagy akár cholesteatoma is.
Ezért különösen fontos, hogy ne csak a váladékot próbáljuk megszüntetni, hanem kiderítsük annak eredetét.
Milyen lehet a fülből ürülő váladék?
A váladék jellege már önmagában is adhat támpontot.
Lehet:
- vízszerű vagy áttetsző,
- sárgás,
- gennyes,
- sűrű,
- bűzös,
- véres,
- vagy ezek kombinációja.
Fontos az is, hogy a fülfolyás:
- hirtelen vagy fokozatosan kezdődött-e,
- egy- vagy kétoldali-e,
- fájdalommal jár-e,
- romlott-e mellette a hallás,
- visszatérően jelentkezik-e,
- fürdés vagy úszás után alakult-e ki.
Külső hallójárat-gyulladás – gyakori oka a fülfolyásnak
A külső hallójárat gyulladása, az otitis externa gyakori megbetegedés.
Kialakulását elősegítheti:
- úszás és rendszeres vízterhelés,
- a hallójárat fültisztító pálcikával történő sértése,
- a hallójárat vakarása,
- bőrbetegség vagy ekcéma,
- hallókészülék vagy füldugó használata,
- bakteriális vagy gombás fertőzés.
Jellemző tünetei lehetnek:
- fülfájdalom,
- viszketés,
- hallójárati duzzanat,
- fülfolyás,
- füldugulás,
- átmeneti hallásromlás.
A fülkagyló mozgatása vagy a hallójárat bejáratának nyomása gyakran fájdalmas.
Ha a hallójárat jelentősen megduzzad, a váladék és a duzzanat akár teljesen el is zárhatja azt.
Középfülgyulladás és dobhártya-perforáció
Heveny középfülgyulladás során genny gyűlhet fel a dobhártya mögött.
A növekvő nyomás következtében a dobhártya bizonyos esetekben kilyukadhat, és a középfülben lévő váladék a hallójáraton keresztül kiürülhet.
Ilyenkor előfordulhat, hogy az addig erős fülfájdalom a váladékozás megindulása után hirtelen csökken.
A fülfolyáshoz társulhat:
- halláscsökkenés,
- láz,
- fülfájdalom,
- fülzúgás,
- ritkábban szédülés.
A dobhártya-perforációk jelentős része meggyógyulhat, de a dobhártya állapotát és a középfül gyógyulását ellenőrizni kell.
Krónikus középfülgyulladás
Ha a dobhártyán tartós perforáció marad fenn, a középfül időről időre befertőződhet.
Ilyenkor visszatérő vagy tartós fülfolyás jelentkezhet.
Jellemző lehet:
- visszatérő gennyes váladékozás,
- halláscsökkenés,
- tartós dobhártya-perforáció,
- víz hatására fellángoló panaszok.
A krónikus középfülgyulladás nem minden esetben jár erős fájdalommal.
Ezért előfordulhat, hogy a beteg hosszabb ideig együtt él a váladékozással, pedig a háttérben kezelést igénylő középfülbetegség áll.
Cholesteatoma – amikor a tartós fülfolyást komolyan kell venni
A cholesteatoma a középfül és a csecsnyúlvány területén kialakuló kóros hámfelhalmozódás.
Nem rosszindulatú daganat, azonban növekedése során károsíthatja a környező csontos képleteket.
Jellemző tünet lehet:
- tartós vagy rendszeresen visszatérő fülfolyás,
- kellemetlen vagy bűzös váladék,
- egyoldali halláscsökkenés,
- visszatérő fülgyulladások.
Előrehaladott esetben jelentkezhet:
- szédülés,
- fülzúgás,
- arcideg-működési zavar,
- ritkán súlyos koponyaűri szövődmény.
A cholesteatoma felismerése azért fontos, mert kezelése általában műtéti.
Egy hosszú ideje váladékozó, rosszul halló fül esetében ezért nem elegendő újra és újra csak fülcseppet alkalmazni.
Fülfolyás gyermekkorban
Gyermekeknél a fülfolyás gyakori oka az akut középfülgyulladás következtében kialakuló dobhártya-perforáció.
Szellőző tubussal – grommettel – rendelkező gyermekeknél középfülgyulladás esetén szintén megjelenhet váladék a hallójáratban.
Gyermekkorban idegentest is kerülhet a hallójáratba.
Ha a fülből tartósan, különösen kellemetlen szagú váladék ürül, az idegentest lehetőségére is gondolni kell.
Véres fülfolyás
Kis mennyiségű vér előfordulhat például a hallójárat bőrének megsértése után.
Fültisztító pálcika vagy más tárgy használata könnyen felsértheti a rendkívül vékony hallójárati bőrt.
Véres váladék azonban kialakulhat:
- gyulladás,
- dobhártyasérülés,
- idegentest,
- fejsérülés,
- ritkábban egyéb hallójárati vagy középfül-eltérés miatt is.
Ha vérzéshez jelentős hallásromlás, szédülés vagy sérülés társul, orvosi vizsgálat indokolt.
Cukorbetegség és erős fülfájdalom – különösen fontos
figyelmeztető jel
Idősebb, illetve cukorbetegségben szenvedő betegek esetében egy külső hallójárat-gyulladást különösen komolyan kell venni.
Ritkán kialakulhat úgynevezett necrotizáló otitis externa, amelyben a fertőzés a hallójárat környezetében lévő mélyebb szövetekre és csontra is ráterjedhet.
Figyelmeztető tünet lehet:
- nagyon erős fülfájdalom,
- különösen éjszaka fokozódó fájdalom,
- tartós fülfolyás,
- a szokásos kezelésre nem javuló állapot.
Ilyen esetben mielőbbi fül-orr-gégészeti vizsgálat szükséges.
Miért nem jó saját kezűleg fülcseppet választani?
A különböző fülbetegségek kezelése nem azonos.
Más kezelést igényel:
- a külső hallójárat bakteriális gyulladása,
- a gombás fertőzés,
- a középfülgyulladás,
- a dobhártya-perforáció,
- a cholesteatoma.
Azt is fontos tudni, hogy nem minden fülcsepp alkalmazható biztonságosan lyukas dobhártya mellett.
Ezért váladékozó fül esetén lehetőleg először meg kell vizsgálni a hallójáratot és a dobhártyát.
Miért fontos a fül kitisztítása?
Erősen váladékozó fül esetén a hallójáratban felhalmozódó váladék akadályozhatja:
- a dobhártya megtekintését,
- a pontos diagnózis felállítását,
- és a helyileg alkalmazott gyógyszerek megfelelő hatását.
Fül-orr-gégészeti vizsgálat során szükség esetén a váladék mikroszkóp mellett, szívóval eltávolítható.
Ez nemcsak diagnosztikai, hanem a kezelés szempontjából is fontos lehet.
Mit ne tegyünk fülfolyás esetén?
Fülfolyás esetén lehetőleg:
- ne nyúljunk fültisztító pálcikával mélyen a hallójáratba,
- ne próbáljuk otthon kikaparni a váladékot,
- ne használjunk találomra korábbról megmaradt fülcseppet,
- ne kerüljön víz a váladékozó fülbe,
- ne menjünk úszni addig, amíg nem tisztázott a probléma oka.
A fül szárazon tartása különösen fontos dobhártya-perforáció és krónikus középfülbetegség esetén.
Hogyan történik a kivizsgálás?
A fül-orr-gégészeti vizsgálat során fontos a hallójárat és a dobhártya alapos megtekintése.
Szükség esetén történhet:
- mikroszkópos fülvizsgálat,
- a hallójárat kitisztítása,
- váladék mikrobiológiai vizsgálata,
- hallásvizsgálat,
- tympanometria,
- képalkotó vizsgálat.
Krónikus középfülbetegség vagy cholesteatoma gyanúja esetén a halántékcsont CT-vizsgálata, illetve bizonyos esetekben MR-vizsgálat is indokolt lehet.
Mikor forduljunk mielőbb fül-orr-gégészhez?
Fül-orr-gégészeti vizsgálat különösen indokolt, ha:
- a fülfolyás több napon át fennáll,
- rendszeresen visszatér,
- kellemetlen szagú vagy gennyes,
- hallásromlás társul hozzá,
- erős fájdalom jelentkezik,
- szédülés társul hozzá,
- a fül mögött duzzanat vagy erős fájdalom alakul ki,
- arcgyengeség vagy arcidegbénulás jelentkezik,
- sérülés után vér vagy vízszerű folyadék ürül a fülből,
- vagy cukorbeteg betegnél erős, tartós fülfájdalom és fülfolyás alakul ki.
A hirtelen kialakuló halláscsökkenést szintén mielőbb ki kell vizsgálni, akkor is, ha egyidejűleg váladékozik a fül.
Összefoglalás
A fülfolyás gyakori tünet, amelynek hátterében többféle betegség állhat.
Okozhatja egyszerű külső hallójárat-gyulladás vagy középfülgyulladás, de a tartós, visszatérő vagy bűzös váladékozás krónikus középfülbetegségre vagy cholesteatomára is felhívhatja a figyelmet.
A kezelés ezért nem abból áll, hogy találomra fülcseppet használunk.
A legfontosabb annak tisztázása, honnan származik a váladék és mi okozza a fülfolyást.
A megfelelő fül-orr-gégészeti vizsgálat után a legtöbb esetben pontosan meghatározható a probléma oka és az annak megfelelő kezelés.