Idősebb nő családi beszélgetés közben figyel a hozzá beszélő családtagjára.

Időskori halláscsökkenés – A csendben romló életminőség

Az életkor előrehaladtával a hallás fokozatos romlása rendkívül gyakori. Sok esetben annyira lassan alakul ki, hogy először nem maga az érintett, hanem a családtagjai veszik észre.

„Hangosabbra kell venni a televíziót.”

„Már megint nem hallottad, amit mondtam.”

„Társaságban mindenki beszél, de alig értem, miről van szó.”

Ezek lehetnek az életkorral összefüggő halláscsökkenés első jelei.

Az időskori hallásromlást orvosi néven presbyacusisnak nevezzük.

Mi történik a hallással az életkor előrehaladtával?

Az életkorral nemcsak a látás, az izmok vagy az ízületek változnak.

A hallórendszerben is fokozatos változások következhetnek be.

Leggyakrabban a belső fülben található érzékelő sejtek működése romlik, de a hallóideg és a központi idegrendszeri hangfeldolgozás változásai is szerepet játszhatnak.

A halláscsökkenés rendszerint:

  • fokozatosan alakul ki,
  • mindkét fület érinti,
  • elsősorban a magasabb frekvenciákon jelentkezik.

Éppen ezek a magas frekvenciák fontosak számos mássalhangzó felismeréséhez.

Ezért fordulhat elő, hogy az érintett:

hallja a beszédet, de bizonyos szavakat már nem ért pontosan.

Miért különösen nehéz a beszéd megértése?

A magánhangzók jelentős energiát hordoznak, ezért gyakran viszonylag jól hallhatók.

A beszéd pontos megértéséhez azonban a halkabb és magasabb frekvenciájú mássalhangzók is rendkívül fontosak.

Ha ezek érzékelése romlik, bizonyos szavak hasonlóan hangozhatnak.

Az ember ilyenkor gyakran a mondat környezetéből próbálja „kitalálni”, mi hangzott el.

Csendes szobában ez még jól működhet.

Egy étteremben, családi összejövetelen vagy több ember beszélgetése közben azonban már sokkal nehezebb.

Az időskori halláscsökkenés első jelei

Érdemes hallásromlásra gondolni, ha valaki:

  • gyakran visszakérdez,
  • azt érzi, hogy mások „motyognak”,
  • egyre hangosabban hallgatja a televíziót,
  • telefonban nehezebben érti a beszédet,
  • zajos környezetben elveszíti a beszélgetés fonalát,
  • társaságban hamar elfárad,
  • nehezebben érti a női vagy gyermekhangokat,
  • fülzúgást tapasztal,
  • egyre inkább kerüli a nagyobb társaságokat.

Sok ember hosszú évekig halogatja a hallásvizsgálatot.

Ennek egyik oka, hogy a romlás fokozatos, ezért az érintett hozzászokik.

Nem csak az számít, hogy milyen halk hangot hallunk meg

A hallásvizsgálat nem egyszerűen annak meghatározását jelenti, hogy milyen halk hang érzékelhető.

Ugyanilyen fontos lehet a beszédértés vizsgálata.

Előfordulhat ugyanis, hogy a beteg hallja a beszéd jelenlétét, de a szavakat nem tudja megfelelő pontossággal felismerni.

Ez különösen zajos környezetben okozhat jelentős problémát.

Mi történik, ha valaki hosszú ideig rosszul hall?

A halláscsökkenés következményei túlmutathatnak magán a fülön.

A beszélgetések követése egyre nagyobb koncentrációt igényelhet.

Az érintett:

  • könnyebben elfáradhat,
  • félreérthet mondatokat,
  • gyakrabban maradhat ki beszélgetésekből,
  • társas helyzetekben bizonytalanabbá válhat,
  • fokozatosan visszahúzódhat.

A kezeletlen halláscsökkenés és a kognitív hanyatlás között epidemiológiai vizsgálatok összefüggést találtak. Ez nem jelenti azt, hogy minden halláscsökkenésben szenvedő embernél demencia alakul ki, vagy hogy a hallásromlás önmagában annak közvetlen oka lenne.

A jó hallás és a megfelelő kommunikáció azonban fontos része az aktív társas és szellemi életnek.

Hogyan történik a kivizsgálás?

A vizsgálat fül-orr-gégészeti állapotfelméréssel kezdődik.

Fontos kizárni olyan egyszerűen kezelhető okokat is, mint például:

  • fülzsírdugó,
  • középfülben lévő folyadék,
  • hallójárati eltérés.

Ezt követően audiológiai vizsgálatok végezhetők.

Tisztahang-audiometria

Megmutatja, milyen mértékű a halláscsökkenés az egyes frekvenciákon.

Beszédaudiometria

Segítségével megítélhető, hogy a beteg milyen hangerő mellett és milyen pontossággal érti a beszédet.

Tympanometria

A középfül állapotáról ad információt.

Szükség esetén további audiológiai vizsgálatok is elvégezhetők.

Mit lehet tenni időskori halláscsökkenés esetén?

Az életkorral összefüggő, tartós belsőfül-károsodást általában nem lehet gyógyszerrel visszafordítani.

A hallás azonban sok esetben jelentősen javítható megfelelő hallásrehabilitációval.

Hallókészülék

A korszerű hallókészülékek nem egyszerű hangerősítők.

A készülék beállítása a beteg egyéni audiogramja alapján történik, és különböző frekvenciákon eltérő erősítést biztosíthat.

A cél nem az, hogy „minden hang hangos legyen”, hanem hogy a fontos hanginformáció minél jobban hozzáférhetővé váljon.

Miért fontos a rendszeres viselés?

Az első hallókészülék használatakor a világ sokszor szokatlanul hangosnak tűnhet.

Ismét hallhatóvá válhat például:

  • az evőeszközök csörgése,
  • a papír zizegése,
  • a lépések hangja,
  • az utcai háttérzaj,
  • saját beszédünk hangja.

Az agynak időre van szüksége ahhoz, hogy ezekhez az újra hozzáférhető hangokhoz alkalmazkodjon.

Ezért fontos a megfelelő beállítás és a rendszeres használat.

Nem érdemes megvárni, amíg a hallás nagyon rossz lesz

Gyakori gondolat:

„Majd akkor veszek hallókészüléket, amikor már tényleg nem hallok.”

Ez azonban nem feltétlenül a legjobb stratégia.

Minél hosszabb ideig él valaki jelentős halláscsökkenéssel, annál inkább hozzászokhat ahhoz, hogy bizonyos hangok és beszédinformációk hiányoznak.

A hallásrehabilitáció célja ezért nemcsak a hangerő növelése, hanem a kommunikáció javítása is.

Mikor érdemes hallásvizsgálatra jelentkezni?

Különösen akkor, ha:

  • rendszeresen vissza kell kérdezni,
  • zajban romlik a beszédértés,
  • a család szerint túl hangos a televízió,
  • telefonálás nehezebbé vált,
  • fülzúgás jelentkezett,
  • vagy a hallásromlás már a mindennapi kommunikációt is zavarja.

A hallásvizsgálat fájdalmatlan, és pontos képet adhat arról, hogy valóban fennáll-e halláscsökkenés, illetve milyen mértékű.

Összefoglalás

Az időskori halláscsökkenés gyakori állapot, de nem kell egyszerűen belenyugodni abba, hogy „ez már a korral jár”.

A megfelelő kivizsgálás segít meghatározni a hallásromlás típusát és súlyosságát.

A jól megválasztott hallásrehabilitáció pedig javíthatja:

  • a beszédértést,
  • a társas kommunikációt,
  • a mindennapi biztonságot,
  • és az életminőséget.

A cél nem pusztán az, hogy valaki több hangot halljon.

A cél az, hogy ismét könnyebben értse az embereket maga körül.